Az óvodaérettségről

Az óvodakezdés nagy változást jelent minden bölcsődés korú kisgyermeket nevelő család életében. Szülőként eltérő érzésekkel élhetjük meg ezt a fordulópontot. Néhány család már jókora örömmel alig várja, hogy a kisgyermeke óvodássá váljon. Azonban léteznek olyan családok is, ahol küzdelmesebben indul ez az új korszak. Az óvodaérettség alapjában véve a gyermek életkorának megfelelő érettségi szint elérését jelenti. Jóllehet a bölcsődés gyermekek egy részénél az óvodához szükséges képességek már két éves kor felé megmutatkozhatnak. A szülőknek az otthoni élet során továbbra is kiemelten fontos feladata, hogy otthon is támogassák a kisgyermekeket az önállóságukban, beszédfejlődésükben!

Az óvodához szükséges készségek képességek, fejlődési mutatók a következők:

Pszichés-szociális érettség

Az óvodába otthonról érkező kisgyermeknek meg kell tanulnia az édesanya távollétét tudomásul venni. A bölcsődés kisgyermek azonban ezt már a bölcsőde megkezdésekor elsajátította, ugyanis elviseli az anya, apa órákig tartó távolmaradását, anélkül, hogy ez számára szorongással járna együtt. Azt is már töviről hegyire megtanulta, hogy a szülei nagyon szeretik, annak ellenére, hogy beíratták egy számára ismeretlen környezetbe, a megígért időre mindig megérkeznek érte. A gyermekeknek meg kell tanulniuk, hogy alkalmazkodni kell a közösséghez. A bölcsődébe járó kisgyermekek egyértelműen ebben is előnyt élveznek otthonról érkező társaikhoz képest.

Kommunikációs képesség

Bár a beszédfejlődés nagymértékű egyéni különbségeket mutathat, mindent egybevetve a gyermekek három éves korukra gördülékenyen beszélnek, és mindjobban szavakba öntik saját érzéseiket, kéréseiket. A kérdések özönvízszerű áradata ebben az életkorban is tovább zajlik. A szülőknek nem árt figyelni saját beszédmódjukra, tudniillik mint akármelyik nevelői modellt, a szülők által használt szavakat is pillanatok alatt ellesik a gyerekek. A versek, népdalok ritmusa, ismétlődése jelentős hatást gyakorol a beszédfejlődésre, ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy mondókázzunk, énekeljünk, meséljünk nekik sokat. A közös beszélgetések, játékok, mesélés, a sok-sok miértre adott válasz meglendíti az ismeretek, s ezzel a szókincs bővülését.

Önállóság

Az önálló evés és öltözködés elsajátítása kétéves kor körül a gyermek részéről vetődik fel igényként, rengeteg maszattal és időnként lassúsággal jár együtt, de az „én tudom”, „én csinálom” követelésének kifizetődő engedni. Az óvodához szükséges képességek tehát már kétéves kor körül igényként előtörnek a bölcsődés korú kisgyermekből, s a szülői patronálás, elismerés, biztatás melegágyán aztán egyre inkább megszilárdulnak, és természetessé válnak a gyermek számára. Itt különösen fontos, hogy a szülők lehetőleg egységes gyermeknevelési elveket képviseljenek, illetve hogy egymásért kiállva, egymást megértve, elfogadva, valamint empátiával és tisztelettel kezelve hiteles mintául nyújtsanak gyermeküknek.  Három éves korra már ajánlatos az alapvető önállóságra való törekvés. A kisgyermeknek gyedül kell tudnia étkezni, magabiztosan használnia a kanalat, poharat. Fel kell ismernie a saját ruhadarabjait és próbálkoznia kell azok felvételével. Ismernie szükséges a zsebkendőhasználatot.

Szobatisztaság

Az óvodakezdést megelőző időszak talán legnagyobb próbatétele mind a gyermek mind a szülők szempontjából a szobatisztaságra való szoktatás. Tisztában kell azzal lenni, hogy a vizelet visszatartása csak abban az esetben várható el a kisgyermektől, ha a gyermek szervileg megérett rá, így az egyéni fejlődési ütemet még a szívós szülői próbálkozásokkal sem lehet siettetni. Az óvodáknál azonban feltétel, hogy nappalra legyen magabiztosan szobatiszta.

Szülői magabiztosság

A kisgyermek akkor tud minél könnyebben beilleszkedni az óvodába, ha a szülő nem bizonytalankodik el ebben az új helyzetben. Magabiztos abban, hogy jó óvodát, óvó nénit választott, akikben, és amiben maximálisan megbízhat. Az óvodakezdés előtti hónapokban éljünk az óvodai nyílt napok lehetőségével, ismerkedjünk meg a leendő óvó nénivel,  keressünk olyan ismerős gyerekeket, akik már ebbe az óvodába járnak. Ha pedig már kiválasztottuk az óvodát sokszor sétáljunk az óvoda felé és mutassuk meg a kisgyermeknek, hogy ide fog járni. 


Kedves Szülő!

Az óvodaérettség a kisgyermekek legnagyobb részénél három éves kor alakul ki, azonban ez nem életkorhoz kötött, hanem egy pszichoszomatikus érettségi szint elérését jelenti. Ezért vannak kisgyermekek, akik ezt korábban érik el, vannak, akik később. Igen gyakori, hogy a bölcsődés kisgyermek megérett ugyan a közösségre, szépen, érthetően beszél, játékokba bevonható, érdeklődő, barátságos kisgyermek, azonban nem szobatiszta még. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy szobatisztaság kialakulása idegrendszeri érési folyamat által meghatározott, ezt legyen türelmünk kivárni, hogy a gyermek maga érjen meg a szobatisztaságra, Ha esetleg az Ön kisgyermeke emiatt később kezdi az óvodát, a bölcsődei élet eddigi tapasztalatai alapján semmiféle hátrány nem éri. A bölcsődében való maradáshoz nem szükségesek a fent felsorolt fejlődési tényezők, a gondozónőknek egészen más a feladatuk, mint az óvónőknek. A témával kapcsolatban esetleg felmerülő kérdéseikkel forduljanak a bölcsődében dolgozó szakemberekhez, bízva abban, hogy esetleges bizonytalanságainkban megnyugváshoz vezetnek a külső észrevételek, ötletek.

Zomi Tímea
bölcsődepszichológus